Vendég-bejegyzés: Érkezés a valódi figyelemhez
Elcsendesedni nem olyan egyszerű.
A külső világ zaja egy dolog – megoldja egy ajtókilincs. A száguldó gondolatok, a belső monológ ennél sokkal kevésbé kontrollálható. Amikor viszont meggyújtom a gyertyát a rendelőm asztalán, már egy mozdulattal megteremtem azt a nyugodt, figyelmes közeget, amire a klienseimnek szüksége van.
Csiszár Mária vagyok, integrál szemléletű családállító. Az emberek a legféltettebb titkaikkal, visszatérő nehézségeikkel keresnek fel: miért mindig ugyanolyan zsarnok partner mellett kötnek ki, miért nem tudnak megbocsátani az anyjuknak, miért nem jön össze a baba. Egy rövid ideig beszélgetünk, és megfogalmazzuk, mi az a kérdés, ami most leginkább előre viszi őket. Aztán Hellinger módszerével megjelenítjük a problémát, és hagyjuk, hogy megmutatkozzon a mögötte rejlő dinamika, és a feloldás felé vezető út.
Az állítás vezetőjeként a legfőbb feladatom, hogy csendben legyek, és figyeljem a mozgást. Ha ez ilyen egyszerű lenne! Sokszor kapom magam azon, hogy túlságosan magával ránt a segítő szándék. A páciens kétségbeesésében keresett fel, bízik bennem, úgy érzem, muszáj „villantanom” valamilyen megoldást! Természetesen ez a megközelítés sehova nem vezet, ezért van egy trükköm. Amikor állítás közben eluralkodnak rajtam a saját gondolataim, kinézek a gyertyára. Ha kell, másodpercekig hallgatom a ropogó fakanócot, amíg a rendelő csendje be nem költözik a lelkembe. És ekkor már a helyemen vagyok: a kliensem sorsa iránti tisztelettel, prekoncepciók nélkül kísérem őt az útján.
Az ülés végeztével még csendben kortyolgatom pár percig a teámat, élvezem az intenzív illatot, és szépen lassan visszaérkezem a saját életemhez. Egy-egy ilyen alkalom akár kétórás is lehet, mégsem fájdul meg a fejem, hiszen egy bio szójagyertyát égetek, nem pedig kőolajszármazékot. Az illatokat is mindig a szezonhoz igazítom, de pár hetente úgy várom a GLS-csomagot, mintha mindig születésnapom lenne. Az első illatviaszos szettem holnap érkezik…